Jodi Picoult - Apró csodák - Edina kritikája

Eljött ez az idő is, hogy megírjam a kritikát egy olyan könyvről, ami egy olyan témát dolgoz fel, amivel minden nap találkozunk. Nem túlzok, de ez volt a legjobb regény az írónőtől.

Alapadatok a könyvről:

Írta:  Jodi Picoult
Címe: Apró csodák
Kiadta:  Athenaeum
Mikor?: 2017
Hány oldal?: 480
Fülszöveg: Ruth ​Jefferson már több mint húsz éve dolgozik szülész szakápolóként egy connecticuti kórházban, amikor egy újszülött vizsgálatát követően váratlanul másik páciens mellé osztják be. Az újszülött szülei a fehér felsőbbrendűséget hirdetik, ezért nem akarják, hogy az afroamerikai Ruth akár csak hozzáérjen a gyermekükhöz. A kórház helyt ad a kérelmüknek, másnap azonban a kisbaba életveszélyes állapotba kerül, miközben egyedül Ruth tartózkodik a csecsemőszobában. Engedelmeskedjen a főnöke utasításának, vagy avatkozzon közbe?
Ruth habozik megkezdeni az újraélesztést, s ennek eredményeként emberöléssel vádolják. Kennedy McQuarrie közvédő vállalja az ügyét, de már a legelején váratlan tanáccsal szolgál: ragaszkodik ahhoz, hogy faji kérdések szóba sem kerülhetnek a bíróságon. Ruth, aki értetlenül áll a döntés előtt, próbálja folytatni az életét – már csak kamasz fia érdekében is –, miközben az ügye egyre nagyobb port kavar. Miután megkezdődik a tárgyalás, Ruthnak és Kennedynek ki kell vívnia egymás bizalmát, ám eközben mindketten szembesülnek azzal, hogy talán alapvetően elhibázott minden, amit a másikról – s önmagukról – tudni véltek.
Jodi Picoult végtelen alázattal, empátiával és alapossággal közelít kiváltság, előítélet és igazság kérdéséhez, s nekünk, olvasóknak sem kínál egyszerű, könnyen emészthető tanulságokat. Az Apró csodák egy rendkívüli író csúcsteljesítménye.

Nagyon kegyetlen és színtiszta valóság az Apró csodák története. Közülünk is már mindenki találkozott rasszizmussal és estünk már a kiközösített szerepébe. Sokszor erről nem tehetünk és nem is tudjuk befolyásolni, hát így volt ezzel Ruth Jefferson is, aki szülész szakápolóként dolgozik már 20 éve.

„A kisbabák tényleg olyanok, mint az üres papírlapok. Amikor a világra jönnek, még nem hordozzák magukban a szüleik előítéleteit, sem az egyházuk ígéreteit, sem azt a képességet, hogy kettéválasszák az emberiséget olyanokra, akiket kedvelnek, és olyanokra, akiket nem. Semmit sem hoznak erre a világra, csak a törődés iránti igényt. S ezt a törődést akárkitől elfogadják, bőrszínre való tekintet nélkül.“

Egy közönséges napnak indult az a nap is, mikor Ruth bemegy dolgozni és próbál megismerkedni az újszülöttekkel és szüleikkel. Davis szülei a fehér felsőbbrendűség hívei, ezért máris ellenszenves nekik a tapasztalt ápolónő. Turk, a baba apja megy is a főnővér után és elmondja neki, hogy nem szeretné többet látni Ruth-ot a gyermeke közelében. Így felkerül a kis Davis kartonjára, hogy afroamerikaiak nem érhetnek hozzá. Ruth barátai fehérek, a munkájára soha nem volt panasz, mindenki elégedett volt vele. Fiát, Edisont egyedül neveli, édesanyjának és saját magának köszönhetően elérte azt, ahol most tart, diplomát szerzett és saját lakásban él egy fehérek lakta negyedben.

És jött, amire senki nem számított, a kisbaba élete veszélybe került élet-halál közötti állapot. Mit tegyen egy szakápoló? Engedelmeskedjen vagy ne? Mire kötelez, minket nővéreket a Florence Nightingale eskü? Az ápolónő: Legyen szíves és szolgálatra kész, a betegekre gondoljon és nem önmagára. Feláldozza munkáját még akkor is, ha megtiltották, hogy hozzányúljon egy ártatlan csecsemőhöz?

„Tudja, hogy van: az élet megy tovább. Mi mást tehetnénk, mint hogy mi is vele megyünk?“

Az ügyvédnő, Kennedy McQuarrie a kedvencem. Nagyon odaadóan végzi munkáját, mindent megtesz, hogy megvédje védencét. Minden percét élveztem ezeknek a részeknek, ahogy tárgyaltak, győzködték egymást és veszekedtek. Azt hittem gyorsabb folyamat, de nem is baj, hogy elhúzódtak az ügyek, még nagyon olvastam volna az utolsó lap után is.

„Nincs igazság, amíg a nem érintettek ugyanúgy fel nem háborodnak, mint az érintettek."

Elgondolkodtató és izgalmas könyv volt. Érezni az undort a kiláthatatlanságot és a felsőbbrendűséget. Senki nem tehet róla, hogy milyen családba születik. Nagyon sok mindent lehet tanulni ebből a regényből, igaz nem könnyű feldolgozni, de ezek reális dolgok. Szerintem mindenkinek az élete során el kellene egy Picoult könyvet olvasnia, szóval hajrááááá! ;-)

Rojik Tamás - A csillagos égig

Sziasztok! Ma ismét egy nagyszerű történetről szeretnék nektek mesélni. A blogon volt már szó Rojik Tamás első könyvéről, a Befogad és kitaszítról (az értékelésemet ide kattintva el lehet olvasni).
Az írónak köszönhetően a most nemrég megjelent második könyvét is lehetőségem volt elolvasni. Most sem kellett csalódnom, mert ez még az elsőnél is jobban tetszett, pedig ez nem kis dolog.
Nagyon köszönöm, hogy gondoltál rám, hatalmas öröm volt számomra, hogy elolvashattam. :)

Alapadatok a könyvről:

Írta:  Rojik Tamás
Címe: A csillagos égig
Kiadta:  Napkút kiadó
Mikor?: 2017
Hány oldal?: 128
Fülszöveg: Gábor író, de lomtalanításból él: vállalkozó nagybátyjával együtt elhunyt emberek hátrahagyott tárgyait számolják fel. Dóra zongorista, de napközben ujjai fekete virágföldbe mélyednek. Egymásnak elmesélt, szokatlan történeteikből egy ismerős, hétköznapinak mégsem mondható világ épül fel. A szereplők küzdeni tudása és a szöveg lendülete pedig magával viszi az olvasót is.

Hasonlóan a Befogad és kitaszít-hoz, ez a könyv is rövidke volt, annál több mondanivalóval. Gyorsan olvasható, már az első oldalakon beszippant. Főszereplőnk Gábor, aki nagybátyjával, Bazsi bácsival él együtt, meg annak a barátnőjével, Mónikával.

Gábor és Bazsi bácsi már az első oldalakon elvarázsoltak engem, annyira bírtam a párosukat. A fülszövegből megtudhatjuk, hogy mivel is foglalkoznak. Lehet, hogy ez elsőre nem tűnik valami izgalmasnak, de én imádtam ezeket a részeket olvasni. Egy kis ízelítő, ahol hangosan nevettem, mert úgy el tudtam képzelni, hogy ilyen a valóságban is megtörténhet és meg is történik. Szerintem mindannyian ismerünk legalább egy olyan nénikét, aki az idézetben szerepel:

"A sok betonház között alig találtuk meg a címet. Nem volt 

parkoló a kapu közelében, ezért a járdára kellett felállni, Bazsi 

bácsinak megint veszekednie kellett egy öregasszonnyal, aki 

sopánkodva kiabált neki az ablakból, hogy feltöri a betont, 

kiüti a szegélyt, ráhajt a rózsákra. 

– Figyeld meg, nemsokára ennek a vénasszonynak is üríthetjük 

a lakását – mondtam a nagybátyámnak, hogy jobb kedve 

legyen. 

– Ezek a büdös életben nem halnak meg – legyintett, de 

azért mosolygott."

Nagyon tetszettek azok a részek, amikor Gábor az alapján, hogy az elhunyt illetőnek milyen tárgyai voltak, és mit mondott róla valamilyen ismerőse, vagy családtagja, írt egy rövid kis történetet. Ezek a történetek mindig érdekesek voltak. Az ilyen történeteket a saját blogján közli.
És itt jön a képbe Dóra, aki figyelemmel követi ezt a blogot.

Nem szeretném leírni, hogy találkoznak, az legyen meglepetés. De a lényeg az, hogy már első pillanattól fogva megkedveltem a lányt. Dóra zongorázik, de egy virágkereskedésben dolgozik.

A fiatalok hamar összemelegednek, és jó párost alkotnak. Olyan sok szép jelenet van a könyvben, de én biztos, hogy nem fogom nektek lelőni. Olvassátok csak el szépen ti is! Legyetek a részese.
Nagyon bírtam Dóra apukáját, Andrást, Bazsi bácsi mellett ő is nagy kedvencem lett. Mónikát viszont legszívesebben felültettem volna egy repülőre, hogy jó messze legyen Bazsi bácsitól és Gábortól.

Tetszett, hogy Gábor fokozatosan önállósodik, a szüleivel való kapcsolatának alakulása is erőssége volt a történetnek. A regény vége is tetszett, bár volt egy rész, amikor alig tudtam uralkodni az érzéseimen (egy két könnycsepp becsúszott). De ennek valahogy így kellett történnie. Bevallom, olvastam volna még tovább is az eseményeket, de jól döntött az író, hogy ott fejezte be, ahol.

Köszönöm a kedves szavakat. :)

Ha szeretnél egy életszerű könyvet olvasni, bátran ajánlom neked a Csillagos égig-et, nem fogsz csalódni.

Köszönöm szépen a lehetőséget. Annyira dicsértem a könyvet blogtársamnak, Edinának, hogy a napokban ő is hazavitte olvasni. És már most tetszik neki, pár fejezet elolvasása után. :)

Ide kattintva meg lehet vásárolni a könyvet. Tökéletes olvasmány az őszi napokra.

Sajnos csak ilyen képet tudtam csinálni a telefonnal. :D
Valamiért csillog. Ebből is látszik, milyen jó könyv. :D