2018. július 18., szerda

Patik László - Anna, ​édes - Edina kritikája

Szép napot minden olvasónknak! Ma egy olyan könyvről írok nektek értékelést, ami magyar szerző tollából ered. Köszönjük Patik Lászlónak, hogy lehetőséget adott a regénye elolvasására.

Alapadatok a könyvről:
Írta:  Patik László
Címe: Anna, ​édes
Kiadta:  Athenaeum
Mikor?: 2018
Hány oldal?: 240
Fülszöveg: Anna ​csak élni szeretné az életét. Arról nem tehet, hogy beleszeret egy nála harminc évvel idősebb férfiba. Legalább lenne gazdag! A mama persze tudja, mitől döglik a légy. Lánya már rég magazinok címlapján viríthatna, jómódú pasikkal flörtölhetne, és ehhez természetesen az ő tanácsait kérhetné ki. A fitt ötvenes hölgy saját kispolgári miliőjében a legnagyobb úriasszony. Különlegeseket főz, és érdekes módon egyengeti lánya karrierjét. Így aztán a család kapcsolatba kerül felsőbb körökkel, majd belekeveredik egy kis hamisítási ügyletbe. Mindezt végigkíséri Márta néni, aki egy érintés alapján tudja, kinek mennyi az adótartozása, és ki ül majd kinek a bűnéért. Anna egy igen jól sikerült kalandja után titokban világsztár lesz, a papája egy másik véletlen folytán magas pozícióba kerül. Aztán hirtelen mindenkinek fenekestül felfordul az élete.
Patik László nagyon is aktuális őrült meséje pillanatról pillanatra más és más szituációba sodorja az olvasót. Mintha egy szürreális, tragikomikus magyar rémálom kellős közepébe csöppentünk volna: szorongunk, miközben folyamatosan röhögünk magunkon, a kisszerűségünkön, és azon, hogy nálunk ez az egész nem is annyira abszurd.

Az Anna, édes című könyv egy nagyon meghatározó szerepet tölt be az olvasmánylistámon. Sokkal másabb számomra ez a történet, mint az eddigiek. Nagyon valóságszaga van, úgy gondolom, hogy jól rámutat a politikai dolgokra és arra is, hogy milyen egyszerű befolyásolni minket, embereket. Naivak vagyunk, bármit elhiszünk és akár az orrunknál fogva is vezethetnek, néha nem vesszük észre. Arra gondolunk, hogy a saját szülőanyánk csak jót akarhat nekünk, miközben elnyom és manipulál észrevehetetlen módon. Szerintem ezt a regény egy görbe tükröt tart elénk az olvasás alatt.

„Anyu szerint a válás szinte az egyetlen területe az életnek, köszönhetően a bírói pálya elnőiesedésének –, ahol gyorsan, legálisan meggazdagodhat egy nő, a törvények mellettünk állnak…“

Bartus Anna gimnazista, de nincs igazán jó kapcsolatban a matekkal, ezért édesapja úgy dönt, hogy megkéri az iskola igazgatóját, szánjon lánya korrepetálására pár órát. Minden hétköznap este Anna ellátogat a diri lakására. Mi más is következne ebből, ha nem szerelem. Az érettségi után máris oltár elé állnak, mivel édesanyja úgy gondolja egy ilyen csodás lehetőséget, mint Kristóf nem lehet elszalasztani.


Úgy hozza az élet, hogy új munkahelye lesz, Anna belecsöppen a politikai életbe. Itt kezdődik a nyers politika bemutatása. E közben főhősnőnk megismerkedik jövendőbeli férjével, Norberttel. A mamának is nagyon tetszik, mivel Anna szép és fiatal ezért jó ötlet, hogy egy vele egykorú tehetséges, gazdag férfire cseréli a régit. Beteljesült az édesanyja álma is, egy nagy esküvő és a híres vő, aki okos fiatalember így segít feljebb juttatni Anna családját.


Anna úgy gondolja, hogy most már megtalálta az igazit és számára ilyen a normális élet. Sodródik  az árral, eltűri, hogy mások elképzelései szerint élje az életét. Viszont ez nem marad sokáig így. Minden kapcsolatba jönnek problémák. Mint mindig megint közbelép a mama és ő majd mindent megold.
Olyan váratlan fordulatok jönnek a vége felé, hogy nem hittem a szememnek. Lesz még itt börtön, verekedés, kórház, temetés, bíróság….. De, hogy ezek a dolgok miért és hogyan kerülnek szóba nektek kell kideríteni.

„Anyu szerint emberismereti kérdésekben nyugodtan Márta nénire bízhatom magam.“

Kihagyhatatlan, úgyhogy muszáj megemlítenem Márta nénit, a szomszédasszonyt, aki mindenbe bele üti az orrát. Olyan képességei vannak, hogy még a legjobb FBI ügynököket is lekörözi. Elég valakire ránéznie vagy megérintenie és már tudja is, milyen adócsalást követett vagy fog elkövetni, rács mögé kerül-e vagy sem.
Nagyon reális és elgondolkodtató regény. És még mai napig van érdekházasság? Ez a könyv bebizonyítja, hogy igen. Lehet, hogy Anna nem is érdekből megy hozzá valakihez, de a szüleinek csak az számít.
Ahogy így utólag gondolkodtam rájöttem, hogy a körülöttem lévő emberek és én is néha elkövetek olyan hibákat, mint Anna. Teljesen hétköznapi, városi emberek mégis meghökkentő, mire képesek a vagyonért és a ranglétrán való feljebb jutásért. Szerintem egy percig se gondolkodjatok azon, hogy elolvassátok e a regényt. Egyértelműen IGEEEEN!
A könyv megvásárolható: itt.

2018. július 13., péntek

Dot Hutchison - Pillangók ​kertje - Edina kritikája

Sziasztok! Úgy gondoltam, hogy egy kristály pöttyös könyvről írok. Dot Hutchison a Pillangók kertje című regénye egy életre nyomot hagyott bennem. Ez volt a második ilyen könyv, amit olvastam, a borítója is magával ragadt, na, de ez a fülszöveg teljesen elbolondított. Nem is tudom, hogy írjak most róla, mivel nem szeretnék túl sokat elárulni, de fel akarom kelteni az érdeklődéseteket. Igazán őszintén mondom, hogy ez a könyv felkerült a legjobbak listájára.

Alapadatok a könyvről:
Írta:  Dot Hutchison
Címe: Pillangók ​kertje
Kiadta:  Könyvmolyképző kiadó
Mikor?: 2017
Hány oldal?: 366
Fülszöveg: A ​szépség még soha nem volt ilyen rettentő.
Egy elszigetelten álló, hatalmas ház mellett gyönyörű kert terül el.
A kert nemcsak buja virágokat és árnyas fákat rejt… A „Pillangók” becses gyűjteményét is: elrabolt fiatal nőket, akiket fogvatartójuk pillangószárnyas tetoválással bélyegez meg. A gyűjtemény ura a brutális, őrült Kertész, akinek mániája, hogy elkapja és megőrizze magának a szépséges pillangólányokat.
Miután a kertet végül fölfedezik, az FBI ki akarja kérdezni az egyik túlélőt. Victor Hanoverian és Brandon Eddison ügynökök kapják a feladatot, hogy göngyölítsék fel karrierjük egyik leggyomorforgatóbb ügyét. Ám a kihallgatott lány, akit csak a Maya néven ismernek meg, önmagában is kész rejtélynek bizonyul.
Ahogy kibontakozik a lány fordulatos és csavaros története, lassan fény derül a Pillangók kertjére is, Maya pedig mesél régi sérelmekről, új megmentőkről, valamint egy szörnyűséges férfiról, aki semmitől sem riadt vissza, hogy rabságban tarthassa a szépséget. De minél többet árul el a lány, az ügynökök annál inkább gyanakodnak, hogy vajon mit titkol még…
Azonnali sikert aratott thriller, mely a Goodreads Choice Awards 2016 szavazáson a 2. helyet érte el, a megfilmesítési jogokat pedig A visszatérő Oscar-díjas producerei vették meg.
Ismerd meg a pillangólányok múltba nyúló titkait!

„– A titkaim olyanok, mintha régi barátaim volnának. Rossz barátnak érezném magam, ha most elárulnám őket.“

Egy szörnyű történet, ami lebilincsel, felkavar, elborzaszt, feldühít és még sorolhatnám.
A történetet Maya, az egyik pillangó lány meséli el, miközben az FBI ügynökkel, Victorral beszélgetnek a kihallgató szobában. Már mindent lelepleztek, csak az a kérdés mi módon. Victor sejti min mehetett keresztül a lány, ezért nagyon sok türelemmel és empátiával fordul Maya felé. Egy feszültséggel teli történetet bíz az ügynökre Maya, feltárja egész életét és legféltettebb titkait is. Ez által betekintést nyerhetünk a Kertbe, ahol kínok között éltek az elrabolt „pillangók”.
Teljesen azonosulni tudtam a lányokkal, átéltem a kilátástalan helyzetüket. Nem volt más lehetőség csak tűrni és tűrni a Kertész beteg cselekedeteit.  Gondolnátok,hogy a thriller és a gyönyörű pillangók összeférnek?
„Nem tanulhatunk meg bátornak lenni. Egyszerűen csak meg kell tennünk azt, ami helyes, még akkor is, ha félünk tőle.“

Mayát nagyon erős lelkiereje segítette át minden szörnyűségen. Néha elborzasztott a nyers igazság.  Le a kalappal előtte, eltűrt mindent és volt egy fénysugara, hogy hátha mégis sikerül egyszer kijutni.
Zseniális történet, igaz nagyon beteg, de még a szőr is feláll a hátamon, ha visszagondolok rá.
Elárulok még két nevet az pedig Avery és Desmond, nekik is van közük ehhez az egész beteg helyhez, de azt derítsétek ki ti, hogy mi.

„Gyerekként az olvasásba menekültem a világ elől, és habár akkoriban már nem igazán akadt mi elől menekülnöm, továbbra is imádtam a könyveket.“

Melegen ajánlom minden pszichothriller kedvelőnek. El kell olvasnotok!
A könyv a Gyűjtő sorozat első része, de egyedül is olvasható. Nagyon várom már a következő részt is és szerintem ti is fogjátok, ha ezt kivégzitek.

2018. július 5., csütörtök

L. A. Casey - Gyere ​haza! - Edina kritikája

Sziasztok! Ma fejeztem be a Gyere haza! című rubin pöttyös könyvet. A címe volt az, ami először megfogott, a borítója bevallom, nem tetszik annyira. Gyorsan olvasható, én is 2 nap alatt végeztem vele. Tetszett, hogy a fejezetek be voltak osztva, egy a jelenben, egy a múltban játszódott. Így aztán szépen kiderül, hogy miért is költözött Lane New York-ba.

Alapadatok a könyvről:
Írta:  L. A. Casey
Címe: Gyere ​haza!
Kiadta:  Könyvmolyképző kiadó
Mikor?: 2017
Hány oldal?: 360
Fülszöveg: Ő volt a legjobb barátom, a legkedvesebb pótbátyám és a legjobb védelmezőm. Ő volt a legjobb, és az enyém volt.
Lane retteg a hazatéréstől. Szeretett nagybátyja, Harry váratlanul meghalt, de Lane-nek meg kell küzdenie egy régi démonával is. Kale Hunttal gyermekkoruk óta a legjobb barátok, ám ez a kapcsolat sosem volt egyszerű. Lane miatta hagyta ott a családját és költözött New Yorkba. Fájt látnia, hogy Kale valaki mással boldog, másba szerelmes. Fájt, méghozzá iszonyúan. Tehát fogta a sátorfáját és mindent hátrahagyva új életet kezdett, teljesen elvágva magát a múltjától. Ám most, hogy visszatér, a régi érzések is előtörnek, mintha egy nap sem telt volna el a távozása óta. Az érzelmek mindent elborítanak, a tragédia pedig összehozza az embereket. Vajon Lane képes lesz-e megküzdeni a múltjával, a családjával, a veszteségekkel?


Ahogy írtam is Lane a főszereplő, aki 6 éven keresztül Amerikában él és próbálja feldolgozni az otthon ért sérelmeket. Azt hiszem ezt a regényt mondhatjuk családregénynek is.
Gyerekkora óta legjobb barátja Kale Hunt, aki szinte már a húgaként szereti Lane-t.  Lane szülei is már fiuknak tekintik Kale-t és a bátyjai is, csak egy bökkenő van, Lane.  Beleszeret „bátyjába“ és sajnos ezt az érzést már nem tudja kiűzni magából. Az egyetlen ember, aki igazán megérti az Harry bácsi. Sajnos az ő halálhíre miatt kell hazajönnie és szembenéznie a démonaival. Soha nem hagyná egyedül Harry bácsit még a koporsójában sem.

"– Tedd le a Megszeghetetlen Esküt! – kértem összeszűkült szemmel. (…) 
– Tudtam, hogy nem kellett volna megvennem neked azt a sok Harry Potter-könyvet!
Aztán jön a nagy pillanat, Kale szemébe nézni lesz igazán a nehéz. De azért a Lochlan, a bátyja is tart számára meglepetéseket. Egy olyan lánnyal jön össze, akit Lane soha többé nem akart látni, de mit ad az ég. "

Zsepit azért készítsetek be, mert nem fogjátok száraz szemekkel kibírni. Nagyon sokat olvashatjuk, hogy mit is érez legbelül Lane.  Már nincs Harry bácsi, hogy tanácsot adjon vagy megvígasztalja, egyedül kell meghozni minden döntést.  Mindig a saját érdekeit tartja szem előtt ezért sok dologba belebonyolódik. Viszont rájön, hogy helyre lehet hozni amit eddig elrontott és családjával együtt újragondolják.


"– Emlékszem mindenre arról a napról, mikor először láttalak, Lane. Az volt az első alkalom, hogy élőben láttam egy angyalt."

Szerintem érdemes elolvasni, mert megérthetjük, hogy nem mindig jó a rossz dolgok elöl megfutamodni. Romantikus molyok hajráááá!

2018. július 3., kedd

Jodi Picoult - A ​tizedik kör - Renike kritikája

Sziasztok! Jodi Picoult nevét szerintem már sokan ismerhetitek. Neki köszönhetjük többek között a Törékeny, A nővérem húga és a Tizenkilenc perc könyveket, amik nekem a személyes nagy kedvenceim közé tartoznak. Számomra Picoult neve egyenlő a minőségi olvasási élménnyel. Kíváncsian vártam A tizedik kör megjelenését. Szerencsére most sem kellett csalódnom.

Alapadatok a könyvről:
Írta:  Jodi Picoult
Címe: A ​tizedik kör
Kiadta:  Athenaeum
Mikor?: 2018
Hány oldal?: 400
Fülszöveg: A ​lányod azt állítja: megerőszakolták.
Csakhogy a fiú, akit vádol: a saját szerelme.
MIT TESZEL?
Daniel Stone egyedüli fehér gyerekként nőtt fel egy amerikai eszkimó faluban, ahol anyja tanítónőként dolgozott, míg őt kiközösítették és gúnyolták. Nem hagyta magát: rosszabb lett minden rosszfiúnál, ivott, lopott és rabolt, amíg ki nem szabadult Alaszka vadonjából, hogy kövesse művészi ambícióit, beleszeretett egy lányba és családot alapított.
Tizenöt évvel később Daniel sikeres képregényrajzoló. Felesége Dante Isteni színjátékát tanítja a helyi egyetemen; lánya, Trixie pedig a szeme fénye.
Trixie nem tud apja sötét múltjáról – egészen addig, amíg egy randi rémálomba nem torkollik, és Daniel újra azon kapja magát, hogy meg kell küzdenie az indulattal, ami talán nemcsak őt emészti fel, de egész családját és a jövőjét is.
Jodi Picoult ebben a regényében erősebb hangot üt meg, mint valaha. Vajon elég-e az apa és lánya közötti elszakíthatatlan kötelék ahhoz, hogy a múlt hibáit végre elengedjük?


Jodi Picoult mesterien tud karaktereket alkotni. Aprólékosan odafigyel a szereplőire, így olyan realisztikusra sikerülnek, hogy elhiszem, ilyen emberek a valóságban is élhetnek. Így volt ez A tizedik körrel is. Adott egy átlagos, amerikai család, amelyben kívülről talán minden tökéletesnek tűnik, de belül más a helyzet. És ez az, amit Jodi annyira mesterein meg tud ragadni.


A könyv alaphelyzete nem egyszerű. A nemi erőszak azok közé a dolgok közé tartozik, amit ha meghall az ember, mindig elborzad. Főleg, ha olyan fiatal az áldozat, mint Trixie. Meg is értettem az apját, hogy mindent el akart követni, hogy a lányát védje. És ahogy fokozatosan derülnek ki a dolgok, egyre jobban járja meg minden szereplő a saját poklát. Semmi sem az, aminek elsőre látszik.
A fejezeteket Daniel képregényének részletei választják el egymástól. Már a Törékenyben is szerettem ezt a megoldást, ott különböző receptek voltak egyes fejezetek közé beszúrva. A képregények még élvezetesebbé tették az olvasást, segítenek jobban megérteni a történetet.


Csavarokban nem volt hiány A tizedik körben sem. Ha Jodi Picoult könyvet olvasok, mindegy egyes szóra aprólékosan oda kell figyelnem, mert később ez az apró szócska lehet a kulcsa az egész történetnek. Volt pár rész, amire nem számítottam. A vége felé már sejtettem, mi is történt valójában, és igazam is lett. Azért nem szeretnék többet elárulni róla, mert úgy az igazi a történet, ha mi magunk olvassuk és jövünk rá a dolgokra.
Külföldi kiadások borítói
A tizedik kört azoknak ajánlom, akik egy letehetetlen könyvre vágynak, nem sablonkarakterekkel és történettel. Ha még nem olvastál Joditól, itt az ideje elkezdeni. Hidd el, nem fogod megbánni.
A képek egy része a filmadaptációból való.

2018. június 28., csütörtök

Durica Katarina - A rendes lányok csendben sírnak - Renike kritikája

Sziasztok! Ma egy olyan regényről lesz szó, amelynek nem könnyű a témája és pont ezért nyújtott felejthetetlen élményt. Bátran kijelenthetem, hogy A rendes lányok csendben sírnak életem egyik legkiemelkedőbb olvasmánya volt. Le sem tudtam tenni, amíg a végére nem értem, egy nap alatt elolvastam.

Alapadatok a könyvről:
Írta:  Durica Katarina
Címe: A rendes lányok csendben sírnak
Kiadta:  Libri
Mikor?: 2018
Hány oldal?: 316
Fülszöveg: A ​szerelmi szállal átszőtt regényben a 90-es évek dunaszerdahelyi maffiauralmának eseményei elevenednek meg.
A történet három nő életútján keresztül bontakozik ki, akik ugyanabban a nyolcemeletes panelházban laknak.
Júlia fodrászként dolgozik. Látszólag gondtalan életet él rendőr férjével és kisfiával, amikor váratlanul betoppan a szalonba András. Miközben a városban tombol a pokol, és fellángolnak a szlovák nacionalista érzések, az asszony magánéletében is eluralkodik a káosz. A nő, akinek egész addigi élete kötelezettségekkel és szorongással teli, felszabadultnak érzi magát a különleges vendég mellett. Az érzés kölcsönös, s bár mindketten megpróbálnak gátat vetni vonzalmuknak, a szerelem ereje erősebb.
Hilda a Júlia alatti lakásban él. Külföldi továbbtanulásról és bulikról álmodozik, de mindez lehetetlen egy olyan városban, ami a helyi maffia megszállása alatt van.
A nyugdíjas Erzsi, a hetedikről, a tévésorozatokban keresi azt a boldogságot, ami egész életében elkerülte. Tehetetlenül nézi végig, ahogy Ricsi fiából véreskezű maffiózó lesz, és hogy a csallóközi álmos kisváros 1997-ben a rettegés szinonimájává válik.
„A nincs kreatívvá teszi az embert!
Azt már többször is említettem a blogon, hogy szlovákiai magyar vagyok. Azért is keltette fel a figyelmemet a könyv, mert Dunaszerdahelyen játszódik, ráadásul olyan valós dolgok is szerepet kapnak benne, amelyek az egész országot megrendítették a 90-es években. A védelmi pénz szedése és a nőkkel szembeni erőszakos cselekmények mindennaposak voltak az országban. Az írónő rengeteg interjút készített, rendesen utánajárt a témának.


Szeretném a borítóval kezdeni. A női arckép, a színek és a cím tipográfiája is átadja, hogy mire is számíthatunk. Tudom, hogy nem a borító a lényeg, de itt nagyon el lett találva.
A könyv, mint azt már a fülszövegben is megtudhattuk, három nő köré épül. Júlia, Hilda és Erzsi életén keresztül bepillantást nyerhetünk abba, milyen is volt az élet Dunaszerdahelyen.
Mielőtt még belemennék a cselekménybe, szeretném elmondani, hogy végre egy könyv, ahol egyszer sem kellett megnézem a lábjegyzetet, hogy tudjam, mi is a szó jelentése. Lehet, hogy nektek nem mondanak semmit a "tyepláki", "botaszki", "hranolki" és "párki" szavak, de nekünk, szlovákiai magyaroknak ezek már részei a mindennapi életünknek. Rengeteg szót átvettünk a szlovák nyelvből és napi szinten használjuk őket. Ettől az egésztől csak még közelebb éreztem a történetet magamhoz.


Hilda a legfiatalabb a három nézőpontkarakter közül. Az írónő nagyon hitelesen ábrázolja a lányt, volt, amikor megmosolyogtatott a viselkedése és volt, amikor vissza kellett nyelnem a könnyeimet. Hilda tipikus tinédzser: újságokat olvas, szabadidejét a barátnőivel tölti vagy a könyvtárba indul, hogy találjon valami olvasnivalót magának. Iskolába jár, ahol egyre többször pillantják meg a diákok a sötét autókat és az aranyláncot viselő férfiakat.


Júlia fejezeteit szerettem a legjobban. Talán azért, mert az ő részeiben kapott a legtöbb hangsúlyt a romantika. A nő megismerkedik egy nála jóval fiatalabb férfival, akit nem bír kiverni a fejéből és akivel egyre több időt szeretne eltölteni. Ezzel nem is lenne baj, de a nő férjnél van, ráadásul egy kisfiú anyukája.
Júlia férje rendőr. Rengetegszer vitatkoznak azon, hogy a férfi miért nem tesz semmit a várost sakkban tartó maffia ellen, amikor a szeme láttára történnek a bűncselekmények.
A fodrászszalonban, ahol Júlia dolgozik rengetegen megfordulnak. Olyan emberek, akikkel valami szörnyűség történt, amiben szintén benne volt a keze az alvilágnak. Néha már nem is azért érkeznek a vendégek, hogy a frizurájukat rendbe tegyék, hanem azért, hogy egy kicsit könnyítsenek a lelkükön.


Erzsi a legidősebb karakterünk. Ő amolyan nénike a szomszédból típus, akivel már mindannyian találkozhattunk az életünk során, én legalábbis igen. Erzsinek egyhangúak a napjai: kimegy a temetőre, hogy megtisztítsa férje sírját, lemegy a boltba, vagy a kedvenc sorozatát bámulja a tévében. A fiával, Ricsivel alig találkozik, mert az szinte sosincs otthon. Ha meg otthon van, akkor is állandóan veszekednek. Ricsinek sok pénze van, és az anyja tudja jól, hogy miből szerzi, mégsem tud ellene tenni semmit.


Miközben olvastam a könyvet, végig ott volt bennem a feszültség, hogy itt akármelyik pillanatban életek mehetnek tönkre, elég egy rossz szó vagy nézés, és elszabadul a pokol. Bár néha még ennyi sem kellett. Szörnyű belegondolni, hogy a regényben leírtak mind megtörténtek, ráadásul nem valahol távol, a nagyvilágban, hanem abban az országban, ahol én is élek.
Nem győzöm elégszer ragozni, hogy mennyire mély benyomást tett rám ez a könyv. Kellett pár nap, amíg össze tudtam szedni a gondolataimat.
Vannak olyan könyvek, amiket az ember sosem felejt el. A rendes lányok csendben sírnak is ilyen. Köszönöm az írónőnek, hogy megírta. Remélem, hogy rengetegen a kezükbe veszik és elolvassák. Hiba lenne kihagyni.

2018. június 27., szerda

Ludányi Bettina - Mennem ​kell - Edina kritikája

Szép napot mindenkinek! Ma fejeztem be Ludányi Bettina írónő egyik művét, ami a Mennem kell címet viseli. Szeretném neki ez úton is még egyszer megköszönni, hogy így vakon megbízott bennem és támogatta a blogunkat. Azt hiszem nagyon nagy dicséret jár neki ezért a regényért, nem akarok nyalizósnak tűnni, de tényleg így gondolom. Na akkor kezdjünk is hozzá. Azért azt még leírom, hogy tovább is olvastam volna.

Alapadatok a könyvről:
Írta:  Ludányi Bettina
Címe: Mennem ​kell
Kiadta:  Olvasni Menő
Mikor?: 2018
Hány oldal?: 320
Fülszöveg: Van ​különbség bűn és bűn között? Isabella da Silva bűnügyi újságíróként dolgozik az Egyesült Államokban. Egy magánéleti válság és egy múltban elszenvedett tragédia miatt egyik nap arra ébred, hogy nincs maradása, ezért Barcelonába költözik. A sors úgy hozza, hogy belebotlik egy égszínkék szemű, veszélyes kinézetű idegenbe. De vajon tényleg véletlen volt ez a találkozás?
Bella azt hiszi, hogy új életet kezdhet a városban, közben pedig fogalma sincs arról, milyen szörnyek lesnek rá Barcelona sötét sikátoraiban. Minden erejével azon van, hogy megszabaduljon a veszélytől, a bűn mégsem ereszti.A Mennem kell egy lenyűgöző, érzelmes és váratlan történet egy fiatal lányról, aki választani kényszerül az eszméi és a szerelem között. Hiába menekült el otthonról, újra szembe kell néznie a gyengeségeivel, a múlttal és a gonosszal. Vajon képes lesz meglelni önmagában az erőt?
Ludányi Bettina legújabb regényében semmi sem az, aminek látszik. Nem tudhatod, ki visel álarcot, és melyik maszk mögött rejtőzik az igazi gonosz. Minden oldallal egyre többet és többet akarsz, a VÉGE főcím után pedig újra át akarod majd élni az élményt.

„Mennem kell. 
Ez volt az a két szó, amely teljesen megváltoztatta az életemet. 
Tíz betű, két szó, egy gondolat.“

Isabella da Silva, hát igen, ő aztán egy nagyon érdekes csajszi. Két lábbal áll a földön, számára semmi nem jelent lehetetlent és mindig igazságot szeretne. Igazi bűnügyi újságíró, aki merész és nem riad vissza még attól sem, ha esetleg egy golyó súrolja valamelyik testrészét. Sajnos fel kellett hagynia kicsit a bűnügyekkel és tiszta lappal kezdenie a Rómában átélt tragédia miatt. Úgy dönt, hogy inkább a gasztronómia és utazás mélyére ás.  Ezek mellett könyvet is ír, már van egy megjelent regénye, de most nincs ihlete, ezért arra az elhatározásra jut, hogy elutazik Barcelonába, egy nyugodt, harmonikus életet reményében, mit sem sejtve, arról, hogy mi vár rá a jövőben.

„Volt bennem elég erő és kitartás, hogy küzdjek. Mindenem, amim volt, az nem csak úgy az ölembe hullott, hanem én magam szereztem meg. Ezt teszi egy igazi harcos, nem?“

A repülőről való leszállást követően beutazik a városba és véletlenül belebotlik Ericbe, aki egy jóképű macsó, viszont a modora kicsit lemaradt valahol. Szegény Bella keze megint kapott egy jó nagyot, ugyanis egyszer már megszenvedett egy balesetet. Az első találkozásnál már rögtön kialakul egy különleges vonzalom kettőjük között. Telnek-múlnak a napok, de Bella nem tud megfeledkezni Ericről, de úgy néz ki ez fordítva is így van. Véletlenül mindig össze kell futniuk valahol, lehet ez a sors fintora vagy szándékos követés? Eric csupa titokkal teli életet él, ezért nem szeretne érzelmeket táplálni iránta. Lehet parancsolni a szívnek?

„A vonzódás végzetes, a vágy pedig a legnagyobb ellenség.“

Főhősünknek nagyon sok mindenen kell keresztül mennie, megtámadják az utcán, szemtanúja lesz a lányok elrablásának. Vajon ezt a bűnügyet is megoldja vagy inkább behúzza az agyarait? Az a fajta aki ölbe tett kézzel nézi végig?
„Princesa” úgy érzi, tennie kell valamit Eric felé táplált érzéseivel. De ki is igazából Eric? Megbízhat benne vagy ő is egy bűnöző? Nem árulom el nektek, áááá, dehogy, tessék szépen elolvasni.


Bellának mindenből kijut rendesen, nem unatkozik otthon. Barátnőjével, Laia-val bejárják a környező városok szépségeit, meglátogatják a galériákat. Nagyon tetszik nekem, hogy miközben olvasok úgy érzem én is Barcelonába vagyok.
Izgalmas és szenvedélyes könyv. Sokszor elástam volna Ericet Bellával együtt, de aztán egy-két oldal után már jöttek az örömkönnyek. Azt hiszem ez a regény a mai kort is jól tudja jellemezni, bármikor történhetnek ilyen akciók, mint ami Bellával.

„Senki nem tudja, vagy csak nem akarják figyelembe venni, mennyi mocsok rejtőzik a felszín alatt. Olyan ez az egész világ, mint egy betegség, ami belülről emészti az ember testét. A felszínen úgy tűnik, hogy minden rendben van, közben pedig a mélyben ott lappang a kór, ott lappang a veszély.“


Mindenkinek nagyon ajánlom aki szereti a pörgős, akcióval teli regényeket.

2018. június 26., kedd

Belinda Bauer - A ​19-es holttest - Edina kritikája

Sziasztok! Belinda Bauer A 19-es holttest című könyvéről olvashattok most a kritikámban. Ezúton is szeretném még egyszer megköszönni a Lettero kiadónak, hogy támogatta blogunkat két könyvvel. A másik regényről is lehet majd olvasni nemsokára. De vágjunk is bele a történetbe, már nem szó szerint, isten ments, azt megtette helyettünk Patric Fort.

Alapadatok a könyvről:
Írta:  Belinda Bauer
Címe: A ​19-es holttest
Kiadta:  Lettero
Mikor?: 2017
Hány oldal?: 408
Fülszöveg: Zseniális.
Megszállott.
Magányos.
Patrick Fort szélsőségesen zárkózott, briliánsan okos és Asperger szindrómás. Gyerekkora óta megszállottan kutatja, hol a határ élő és holt között.
Amikor Patrick orvostanhallgató lesz, csak ő veszi észre, hogy a boncolási gyakorlatra megkapott holttesttel valami nem stimmel. Szerinte kizárt, hogy a halált betegség okozta volna. Sőt, mintha az elhunyt fontos titkot szeretne üzenni.
Miután Patrick módszeresen nyomozni kezd, a kérdések egyre sokasodnak. Vajon lesz ideje megfejteni a 19-es holttest rejtélyét, mielőtt őt is örökre elhallgattatják?
Az utóbbi évek egyik legokosabb, egyszerre bizarr és mélyen emberi pszichothrillere.
„A történetszövés magasiskolája.” The New York Times
„Belinda Bauer a thrillerek királynője.” Sunday Times
„Mesterfogás ínyenc krimirajongóknak” Evening Standard
„Bauer egyedi hangú krimiíró… utcahosszal jár a többiek előtt.” The Independen​

Meghalni nem olyan könnyű, mint a moziban.
Belső szervek eltávolítása, bordaívek, szegycsont, szív. Y bemetszés, koponya, szívroham. Fűrész, szike, gumikesztyű. Igen, mindenki jól tippel, ez egy igazi boncolás, amit orvostan-hallgatók végeznek.


Valami oknál fogva nincs nyugtom, mióta befejeztem és visszatettem a polcra. Mindig motoszkál valami az agyamban, olyan megmagyarázhatatlan gondolat. Tényleg megszállott és kiismerhetetlen thriller. Mondhatni, hogy elég közel áll hozzám ez a könyv, mert nővér vagyok és sok mindenben volt már részem a kórházban, ezért is tetszett meg nekem, na meg ez a csodálatos borító, a maga egyszerűségével nálam mindent vitt.


A könyv nagyon remekül van felépítve, több szemszögből is olvashatjuk. A főszereplő Patric Fort, aki Asperger-szindrómás. Nagy érdeklődést fordít a halottakra és a halál utáni dolgokra. Úgy dönt, bejelentkezik az orvosi karra anatómiát tanulni és a boncolásra olyan szenvedéllyel jár, mint más a barátnőjéhez. Utálja ha hozzá szólnak vagy, ha valaki megérinti, ő a saját kis világában él. Az apja halála még rátett egy lapáttal erre az egészre és nagyon kíváncsi, hogy mi is történhetett úgy isten igazából azon a napon. Édesanyjával is megromlott a kapcsolatuk, mert nem tudja elfogadni Patricot. Megszállottan kutat már gyermekkora óta, és az egyetemre való bejutását is betegségének köszönheti, amire ő büszke. Tudja, hogy neki ott a helye.

„Szerette a könyveket. Az a gondolat, hogy valaki nem képes maga olvasni, borzasztónak tűnt.“

Másik szereplőnk Sam, aki egy súlyos autóbaleset miatt kómában fekszik a neurológiai osztályon és nem is annyira öntudatlan, mint azt sokan gondolják, nagyon szeretne vissza térni, hogy közöljön egy fontos dolgot. Itt jön a képbe Tracy Evans, egy utálatos, nemtörődöm nővér. Senki nem csípi és az aljas tervét szeretné csak megvalósítani, el akarja csábítani az egyik kómában fekvő beteg férjét. Mindent megtesz azért, hogy elérje a céljait.


Közben kibontakozik előttünk Patric, eljár a boncolásra, az Nr.19 az ő alanya. Az a feladatuk, hogy mindegyik hallgatónak meg kell állapítani a halál okát. A boncolás során különös dologra bukkannak, ami után már nyilván való, hogy ez a holttest nem természetes halált halt. De akkor itt valaki hibázott, az a kérdés, hogy véletlenül vagy szándékosan? Meg akart Nr.19 halni? Vagy tényleg a szíve mondta fel a szolgálatot, mint ahogy a kórlapba írták? És miért pont szívroham? Sok minden másról árulkodik.

„– Vannak a halálnál rosszabb dolgok is. 
– Tényleg? – kérdezte Meg. 
– Naná. A rossz élet az rosszabb.“

Patric nagyon jó fej gyerek, igaz soha nem tudja mit miért, ezért néha még az éjszaka közepén is képes felhívni anyját. Bár ő nem sok érdeklődést mutat, mindig is szerette volna megváltoztatni egyetlen fiát.

„Vannak rejtélyek, amelyeket meg lehet oldani, és vannak olyanok, amelyeket nem.“

Nagyon pörgős könyv, ha egyszer elkezded nem bírod letenni. Mindig muszáj elolvasni a következő oldalt. Néha elborzaszt, megijeszt, izgat és felzaklat. Ilyen egy igazi jó thriller, na és persze szórakoztat. Szerintem, aki bírja idegekkel ne habozzon!
A könyv megvásárolható: itt.