2017. április 29., szombat

Katja Millay - The ​Sea of Tranquility – Nyugalom tengere (Edina kritikája)


Helló mindenki! Végre lett egy kis időm,hogy tudjak kritikát írni. Ez lesz az első, de nagyon fogok igyekezni, hogy mindent jól megírjak nektek. Katja Millay - The ​Sea of Tranquility – Nyugalom tengeréről lesz szó.

Alapadatok a könyvről:



Írta:  Katja Millay
Címe: The ​Sea of Tranquility – Nyugalom tengere
Kiadta:  Könyvmolyképző Kiadó Kft.
Mikor?: 2014
Hány oldal?: 496
Fülszöveg: A ​két és fél évvel ezelőtti, kimondhatatlan tragédia óta Nastya Kashnikov csupán az árnyéka régi önmagának. Másik városba költözik, elhatározva, hogy titokban tartja sötét múltját, és senkit sem enged közel magához. Terve azonban kudarcot vall, amikor azon kapja magát, hogy megmagyarázhatatlanul vonzza az egyetlen személy, aki ugyanolyan elszigetelt, mint ő maga: Josh Bennett.
Josh története nem titok. Minden szerettét elveszítette, így tizenhét éves korára senkije sem maradt. Akinek a neve egyet jelent a halállal, azt mindenki igyekszik elkerülni. Nastya kivételével, akit nem riaszt el a fiú, sőt, előbb-utóbb élete minden területére bebocsátást nyer. Ám miközben a kettőjük közti tagadhatatlan vonzalom egyre erősödik, Joshban felmerül a kérdés, vajon megtudja-e valaha is Nastya titkát – és hogy egyáltalán meg akarja-e tudni.
A Nyugalom tengere gazdag, erőteljes és zseniálisan kidolgozott történet egy magányos fiúról, egy érzelmileg sérülékeny lányról és arról a csodáról, ha kapunk még egy esélyt.



Ezt a könyvet már tavaly nyártól készültem elolvasni. Karácsonyra megleptem magam vele és 3 nap alatt kivégeztem, egyszerűen nem bírtam letenni. Mint sok más könyvet, ezt is Renike ajánlására olvastam. Nagyon sok jót mesélt róla, és, mint kiderült, fantasztikus, szívszorító és érzelmes történet. Már az első öt sor nagyon megfogott, ami így hangzik: 
 “ Gyűlölöm a bal kezemet. Gyűlölök ránézni. Gyűlölöm, hogy ráng,remeg, és arra emlékeztet, hogy elveszítettem önmagam. De ettől még ránézek, mert arra is emlékeztet, hogy meg fogom találni a fiút, aki mindent elvett tőlem. Meg fogom ölni a fiút, aki megölt engem. Végezni fogok vele, méghozzá a bal kezemmel. ” 
Az egyik főszereplő Nastya, aki 15 éves, szörnyű tragédia érte és egyszerűen megnémult. Mindenki próbál rajta segíteni a család, orvosok, de minden hiába. Két év után végül úgy dönt, hogy elköltözik nagynénjéhez Floridába. Próbál kiszabadulni a múlt árnyékából, de sajnos nem sikerül.
Legfontosabb fiú szereplő a Josh nevet viseli. Mint Nastya ő is Floridában él, elvesztette az egész családját, nagykorúsította magát és önállóan, teljes magányban él. Furcsa viselkedéséért senki nem ítéli el, mert tudják, mi történt. A két különc az iskolában találkozik és rögtön felfigyelnek egymásra. Kétszer találkoznak, majd egyik este Nastya futni indul és egy idegen helyre keveredik, ahol pont Josh háza található. Belebotlik, majd rájön, hogy a fiú éjszakánként bútorokat készít. Őt ez nyugtatja meg, Nastyát pedig a futás. Jól érzi magát a garázsban és egyre többször ül Josh munkapadján. Kezdenek egymásba fonódni, de nem a szerelem a legfontosabb számukra, és élvezik egymás társaságát. Van időnk megismerni a szereplőket, Nastya teljesen zárkózott, kihívó fekete ruhákat hord, belevaló kemény csaj. Számomra nagyon szimpatikus lány, tetszik, hogy így kibírja beszéd nélkül. Nekem biztos nem menne. 





A belső monológokból tudunk meg róla mindent. Lassan kiderül ki is ő igazán, milyen tragédia érte, milyen lesz a kapcsolatuk Josh-sal. Josh Nastya bizalmába tud férkőzni azzal,hogy nem erőszakos és nem túl kíváncsi. Mikor már nem jelenik meg este a lány, Joshnak hiányérzete van. Később megjelenik Drew, Josh barátja, aki az a tipikus nőcsábász, mindenkit szeretne ágyba vinni és utána elfelejteni a történteket. Nastyánál is bepróbálkozik, de ő nem adja be a derekát. A három fiatal nagyon összetart, sokat járnak Drew szüleihez ebédelni.

Az egyik kedvenc részem a sok közül még az, amikor Josh megkérdezi Nastyától, hol járt amikor meghalt, és erre boldogan azt feleli, hogy a garázsodban. Egyszóval két lelkileg sérült fiatal életével ismerkedhetünk meg.
A történet nagyon érdekes, szerintem ti is így fogjátok gondolni, ha belekezdetek az olvasásba. Személy szerint nem vagyok nagyon érzékeny, de sokszor pityeregtem. Mindenkinek ajánlom, az élmény garantált.

2017. április 28., péntek

Tabitha Suzuma - Forbidden ​– Kimondhatatlan (Renike kritikája)

Sziasztok! Hozom is nektek az első kritikámat, amelyben Tabitha Suzuma könyvéről, a Forbiddenről lesz szó.

Erre a könyvre még jóval a megjelenése előtt felfigyeltem, mert különböző angol könyves oldalakon mindig ott volt az elsők között, amikor a legjobbakat emlegették. Már a borítója is nagyon figyelem felkeltő, de akkor még nem sejtettem, hogy miről is szól maga a könyv.
Nagyon megörültem, amikor a Könyvmolyképző kiadó bejelentette, hogy náluk fog megjelenni magyarul a történet.  Ahogy elolvastam a fülszövegét éreztem, hogy ez nem lesz egy könnyű olvasmány, de mindenképp el akarom olvasni, hiszen ki ne lenne kíváncsi egy olyan könyvre, amelyről mindenki, aki elolvasta, csak jókat mond és mindenkit megsiratott a végére.
Amikor elolvastam, megértettem, hogy ez a könyv valóban ritka kincs. De kezdjük az elején.

Alapadatok a könyvről:

Írta: Tabitha Suzuma
Címe: Forbidden ​– Kimondhatatlan
Kiadta Könyvmolyképző Kiadó Kft.
Mikor?: 2016
Hány oldal?: 392
Fülszöveg: A szerelem nem ismer határokat…
Lochant és Mayát a testvéri szálakon túl mindig is mély barátság fűzte egymáshoz. Mivel alkoholista anyjukra nem számíthatnak, közösen nevelik három kisebb testvérüket. Ez a megpróbáltatásokkal teli élet – és a köztük lévő tökéletes összhang – a megszokottnál jóval közelebb hozza őket egymáshoz.
Olyan közel, hogy végül egymásba szeretnek.
Lochan és Maya tudja, hogy a kapcsolatuk vállalhatatlan, és nem folytatódhat tovább. Ám tehetetlenek, mert amit éreznek, az semmihez sem fogható…

A könyv egy idézettel kezdődik, ami tökéletesen leírja magát a könyvet is:
"A szemed becsukhatod,
hogy ne lásd, amit nem akarsz látni,
de a szíved nem csukhatod be, hogy ne érezd,
amit nem akarsz érezni."
(Ismeretlen szerző)
Adott egy anya, aki szinte állandóan részeg, és gyakran kimarad otthonról és adott öt gyerek.
Lochan és Maya, a két legidősebb testvér tölti be a szülők szerepét, mert az anyjukra nem számíthatnak. Nekik kell gondoskodni a fiatalabb testvéreikről, iskolába vinni őket, főzni rájuk, foglalkozni és játszani velük. Tehát mindent, amit az anyjuknak kellene. Nincs könnyű dolguk, mert az egyik öccsük éppen kamaszodik és lázadó korszakát éli, a legkisebb testvérük, Willa pedig, aki szerintem a regény egyik csodája olyan édes, még rengeteg odafigyelést igényel. Az anyjukkal nem tehetnek semmit, mert ha kiderülne, hogy bánik, vagyis nem bánik a gyerekeivel, a hatóságok azonnal elvinnék a gyerekeket és szétszakadna a család. Ezt akarják elkerülni, és ezért is kerül olyan közel egymáshoz a két testvér.

Először próbálják tagadni önmaguknak is, hogy mit éreznek. Tudják, hogy bűnös kapcsolat lenne az övék, mert vérszerinti testvérek, és a törvény bünteti, nem is beszélve arról, hogy a társadalom mit gondolna róluk, ha kiderülne. De szép lassan felszínre törnek az érzéseik és innentől kezdve minden más lesz. Próbálnak leállni, mert tudják, hogy nem helyes, hogy szerelmesek legyenek egymásba. De nem sikerül nekik, ezért már nem is küzdenek ellene tovább. Minden apró másodpercet kihasználnak, amikor egyedül vannak és nem kell félniük, hogy lebuknak.


Aztán megtörtént köztük, aminek meg kellett történnie, majd széthullik minden. Nem szeretnék spoilereket írni, de annyit elárulok, hogy a regény utolsó fejezetei nagyon kemények és tökéletesen megértem, miért mondta mindenki, hogy végigbőgte. 
Én bevallom, nagyon ritkán sírok könyvön (majd tervezek írni az olyan könyvekről, amelyek megríkatnak) és itt se tudtam sírni. Nem azért, mert engem nem érintett meg Lochie és Maya szerelme, éppen azért, mert igen. Dühös voltam, hogy ezen kellett keresztülmenniük a szerelemért, és már a kezdetektől fogva sejtettem, hogy nem lesz "hepiend" a történetük. Lehet, hogy furcsán fog hangzani, de meg kell mondjam, hogy a könyv így lett tökéletes, ezzel a befejezéssel. 

Mindenkinek ajánlom elolvasásra, mert aki már olvasta, az tudja, milyen erős is ez a szerelem és nem ítélkezik felettük. Remélem, hogy a jövőben még lesz alkalmam az írónőtől olvasni valamit, mert ha már csak feleannyira jó lesz, mint a Forbidden, meg leszek elégedve teljes mértékben. 

2017. április 25., kedd

Miért lettünk Csillagpor Könyves Blog?

Amikor Edinával összeültünk, hogy mi is lenne a legjobb név a blognak, mindkettőnknek viccesebbnél viccesebb nevek jutottak eszünkbe. Miután a Könyvbolondokat elvetettük, eszünkbe juttott egy könyv címe, a Csillagpor, amit mindketten olvastunk. Érdekesség, hogy ez tulajdonképpen két könyv. Én Neil Gaiman Csillagporát, Edina pedig Priscille Sibley Csillagporát olvasta. Így már nem is volt kérdés, mi legyen a blog neve. Jól csengő, jó könyvek címe, azonnal beleszerettünk. Reméljük, hogy nektek is annyira tetszik, mint nekünk.

Addig is itt van a két Csillagpor borítója és fülszövege, ha valaki esetleg nem ismerné. Tervezünk majd róluk írni külön bejegyzést is.


Neil Gaiman - Csillagpor

Neil Gaiman könyve is úgy kezdődik, ahogyan a legjobb történetek általában: egy fiúval, egy lánnyal meg egy beteljesületlen szerelemmel. De aztán egyáltalán nem úgy folytatódik, ahogyan a mesék folytatódni szoktak. Neil Gaiman ezzel a regényével is bebizonyítja, hogy nem véletlenül tartják őt a modern fantasy egyik legnagyobb alakjának.
Falva falva egy aprócska település Angliában. Arról a falról kapta a nevét, amely a falu határában húzódik, és elválasztja az emberi világot a varázslatok birodalmától. Egy hűvös októberi estén a fiatal Tristran Thorn hullócsillagot lát a falon túl a földre zuhanni, és hogy elnyerje a gyönyörűséges Victoria kezét, megígéri a lánynak: elhozza neki a lehullott csillagot. Tristran elindul hát élete nagy kalandjára a falon túli varázslatos világba, amelyet a legfurcsább teremtmények és soha nem látott lények népesítenek be. Hűséges társak, halálos ellenségek várják, és ha Tristran elég kitartó, olyasmit találhat meg, amire egyáltalán nem számított.

Priscille Sibley - Csillagpor

Szerelemből tragédia. Tragédiából remény.
Egy férfi és egy nő. Gyerekkoruk óta ismerik egymást. Matt kétéves, amikor először a karjában tartja az újszülött Elle-t, tizenhét, amikor csillaghullás idején először megcsókolja, és harminchárom, amikor feleségül veszi. Mindenük megvan, amire vágyhatnak. Csak egyetlen űr tátong az életükben, a közös gyerek hiánya.
Ám egy ártatlan baleset mindent megváltoztat. Elle kómába esik, és a végakarata alapján nem szabad gépekkel életben tartani. Egy csoda mégis felülír mindent. Kiderül ugyanis, hogy gyermeket hord a szíve alatt. Vajon mi az erősebb? A jog, amelyre Matt anyja (aki egyben Elle keresztanyja is), Linney hivatkozik? Vagy az új élet reménye?
Az érzések mellett a jogászok is egymásnak feszülnek. A tét: élet vagy halál.

2017. április 24., hétfő