Interjú Okváth Annával

Sziasztok! Hétfő reggelre lehetne szebb poszt a blogon, mint egy interjú a kedvenc könyvem, a Szonáta gordonkára és kávédarálóra szerzőjével, Okváth Annával. Edinával összeállítottunk egy kérdéssort, amelyre Anna válaszolt nekünk. Ezúton is szeretnénk megköszönni, hogy volt olyan kedves és elvállalta az interjút. ♥ :)

1. Mi volt rád ilyen hatással, hogy megírtad a Gordonkát? 

A Gordonkát nevezhetjük egy igazi szerelemgyereknek. Hosszú évek alatt felhalmozott, megélt, vagy mélyen átérzett momentumokból állt össze és kerekedett ki ez a történet. Ha egy konkrét motívumot kéne kiragadnom, ami Zsini történetének a megírására késztetett, azok a saját gimnáziumi éveim lennének, amikor Fehérvárra jártam zeneiskolába, és egy csomót tanultam a zenéről, magamról, az életről… meghatározó élmény volt, csodás emberek vettek körül. Pont, mint Szabóék.

2. Milyen volt életed első dedikálása? 

Nagyon izgultam, rettenetesen kellett koncentrálnom, nehogy elrontsam a saját nevem, meg hogy olvashatóan írjak, úgy remegett a kezem. De fantasztikus érzés volt, hogy azért eljöttek emberek és sorban álltak, hogy belefirkáljak a könyvükbe. Még mindig nagy megtiszteltetésnek tartom az ilyen alkalmakat, amikor találkozhatok az Olvasóimmal.

3. Mikor jöttél rá, hogy író szeretnél lenni?

Már az általános iskolai éveim alatt is írogattam, képregényt készítettem, rém buta verseket tákoltam össze, ám akkor még nem gondolkoztam ilyesmin, sőt, még gimnáziumban sem, pedig akkor már regényeken dolgoztam, konkrétan a Gordonka alapjait is ekkor írtam. Talán csak akkor hittem el, hogy ebből lehet valami, amikor először tartottam kézben az első, kinyomtatott könyvemet (Más állapotok). Szóval, attól tartok, elég későn ébredtem rá, hogy ez is egy járható út lehet a számomra.

4. Papírra vagy számítógépbe írod a terveket?

Klasszikus grafomán vagyok, jobb szeretek kézzel írott jegyzeteket készíteni. Az ilyen jegyzetek rendszerint mások által értelmezhetetlen, háromszor áthúzott, oda-vissza nyilazott, szanaszét firkált és rajzolt káoszként végzik, de nekik nagyjából ez is a feladatuk.

5. Melyik klasszikus zenét szereted a legjobban?

Ha klasszikus zene, akkor Beethoven. Közel áll még a szívemhez Bach, Vivaldi és Corelli is. Jó kis barokk muzsika, ebből a korból válogatok a legszívesebben játszanivaló darabokat.

Anna megjelent könyvei ♥

6. Melyik regényed főszerepelőjével töltenél el egy délutánt? Zsinivel vagy Lénával?

Azt hiszem, Zsinivel nagyokat tudnék lelkizni, Léna pedig bármelyik pillanatban alaposan meg tudna lepni. Szóval, nehéz a választás. Zsinivel örömzenélnék azért egy jót.

7. Melyik a kedvenc könyved?

Egy konkrét kedvenc nincs. Ha ki kéne emelni egyet a sok közül, akkor A. S. Byatt-től a Mindenem c. regényt választanám. Nem bírtam letenni, teljesen lenyűgözött. 

8. Ha elutazhatnál bárhová a világon melyik országba mennél legszívesebben?

Új-Zélandra szeretnék eljutni. Varázslatos táj, maorik, és rengeteg birka! Imádom!

9. A következő könyvedben is lesz művészi oldala a szereplőnek?

Igen, ám ezúttal elszakadok a zenészektől. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem lesz benne épp elég zenei utalás.

10. Most dolgozol valamin?

Igen, mondhatjuk így is. Van egy ötletem, nyáron tervezem papírra vetni. Általában az előkészületek nálam tovább tartanak, mint maga az írás. És amíg nem érzem elég homogénnek a történet szálait, addig inkább nem állok neki fölöslegesen írni, munka mellett jól be kell osztani az energiákat… a napi szintű grafomániámra meg ott van a blog.

Nagyon szépen köszönjünk az interjút! Reméljük, ti is annyira élveztétek, mint mi. ♥

Ha szeretnél többet megtudni Anna megjelent könyveiről, itt megteheted: Könyvmolyképző
Ha Anna blogjára vagy kíváncsi, kattints ide!