Jojo Moyes - Mielőtt megismertelek - Edina kritikája

Sziasztok! Egy kicsit megkésve, de jön a következő kritika, ami a Mielőtt megismertelekről fog szólni. Tavaly nyáron olvastam, sajnos nincs meg nekem ez a könyv, de szerencsére kölcsön tudtam kérni a szomszédból. Mikor olvastam már filmes borítója volt, de még a film nem volt kész. 

Alapadatok a könyvről:

Írta: Jojo Moyes
Címe: Mielőtt megismertelek
Kiadta:  Cartaphilus
Mikor?: 2012, (2016)
Hány oldal?: 488, (484)
Fülszöveg: Louisa ​Clark elégedett az életével: szereti a csendes kisvárost, ahol születése óta, immár huszonhat éve él, a munkáját a városka egyik kávézójában. Szereti a családját, a mindig hangos, zsúfolt házat, ahol apjával, anyjával, az Alzheimer-kóros nagyapával, a család eszének tartott nővérével és annak ötéves kisfiával él. És talán még Patricket is, a barátját, akivel már hét éve vannak együtt. Egy napon azonban Lou szépen berendezett kis világában minden a feje tetejére áll: a kávézó váratlanul bezár, és Lou, hogy anyagilag továbbra is támogathassa a családját, egy harmincöt éves férfi gondozója lesz, aki – miután egy motorbalesetben teljesen lebénult – depressziósan és mogorván egy kerekes székben tölti napjait…
Will Traynor gyűlöli az életét: hogy is ne gyűlölné, amikor egyetlen  nap alatt mindent elveszített? A menő állása Londonban, az álomszép barátnője, a barátai, az egzotikus nyaralások – mindez már a múlté. A jelen pedig nem is lehetne rosszabb: nem elég, hogy önállóságától és méltóságától megfosztva vissza kellett térnie a szülővárosába, ebbe az álmos és unalmas városkába, a szülei birtokára, most még egy új gondozót is felvettek mellé, anélkül hogy kikérték volna a véleményét. Az új lány elviselhetetlenül cserfes, idegesítően optimista és borzalmasan felszínes…
Lou-nál és Willnél különbözőbb két embert keresve se találhatnánk. Vajon képesek lesznek-e elviselni egymást, és -pusztán a másik kedvéért- újraértékelni mindazt, amit eddig gondoltak a világról?

„Igazán gyönyörű könyv. Nevettünk, mosolyogtunk és sírtunk, mint a kisgyerekek – egyszerűen muszáj elolvasni!” (Closer) 

A könyv főszereplői Louisa Clark angol lány és William Traynor, akinek minden végtagja le van bénulva. Lou a szüleivel él, a Vajas buciban dolgozik, ami egy kávézó, de kénytelen új állást keresni, mivel az bezár. Will is otthon él egy neki kialakított speciális lakrészben. Lou elmegy a munkaügyi központba, ott ajánlanak neki egy beteggondozói állást, és ő merészen el is vállalja, igaz, még nem csinált ilyet. Ekkor még nem tudja, kivel hozza össze a sors. Will állandóan szívja az ápolók vérét, kötekedik mindenkivel és mindig próbál kárt tenni magában.

Traynorék gazdagok, így nagyon magas fizetést kínálnak Lounak. Fel is veszik, 6 hónap próbaidőre. Lou próbál beilleszkedni, mindent megtesz, hogy megfeleljen Willnek, de ő mindig szurkálódik. Nem tetszik neki az öltözete, tudni kell, hogy Lou kicsit bohókás, kedveli a színes ruhákat. Próbál mindent megtenni, hogy jobb kedvre tudja deríteni Willt és, bebiznyłtani neki, hogy lehet még boldognak lenni mindezek ellenére. Lóversenyre viszi Willt, ami kicsit félresikerül. A kedvenc jelenetem mikor Will ex-barátnője esküvőjén vannak.

– „Néha, Clark, maga az egyetlen, amiért úgy érzem, érdemes felkelnem reggel.“

Mikor lejár a 6 hónap, Lounak szembesülni kell valamivel. El kell fogadni, hogy kevés ideje van. Dönteni kell Willnek a halál és az élet között. Közben az érzések is megjelennek mindkét oldalról.
Nagyon nehezen emészthető történet, nekem kellet egy csomag papírzsepi. Csodás, hogy két különböző ember, hogy találja meg a közös hangot és segíti egymást.

„Úgyhogy csak öleltem. A karomban tartottam Will Traynort, volt pénzügyi csodagyereket, volt mélytengeri búvárt, sportembert, utazót, szeretőt. Szorosan átöleltem, és nem szóltam egy szót sem, de szavak nélkül elmondtam neki, hogy valaki szerette őt. Ó, de még mennyire szerette.“

A film is nagyon jó volt, talán az egyik legjobb, ami könyv alapján készült, alig van belőle kihagyva pár jelenet, nekem nagyon tetszett, de még mindig a könyv viszi a prímet.
Remélem ti is kedvet kaptok hozzá, nem érdemes kihagyni annak, aki szereti a romantikus és egyben drámai könyveket.

– Ez volt életem legjobb hat hónapja – mondtam. 

Hosszú csend következett. 

– Fura módon, Clark, az enyémnek is. 

És akkor, ott, meghasadt a szívem.