Juhász Gergely - Ütközés - Renike kritikája

Sziasztok! Ma egy olyan regényről lesz szó, amelynek története remélem rengeteg emberhez eljut majd, mert kihagyhatatlan olvasmány. A könyvet még januárban olvastam, de már most tudom, hogy ennél a könyvnél nem fogok jobbat olvasni ebben az évben.

Alapadatok a könyvről:

Írta:  Juhász Gergely
Címe: Ütközés
Kiadta:  XXI. Század kiadó
Mikor?: 2017
Hány oldal?: 336
Fülszöveg: Tíz ​éve azt mondták róla: ő lehet a következő Jay Leno.
Később azt mondták rá: gyilkos.
Shawn Graham, a fiatal televíziós showman, ígéretes karrierje elején tragikus kimenetelű autóbalesetet okoz, amelyben három ember életét veszti, egy pedig – Martha Tyler – örökre lebénul. Shawn összeroppan a szerencsétlenség súlya alatt, és öngyilkos akar lenni. Börtönbüntetésének letöltése után megtudja, hogy Martha Tyler létrehozott egy alapítványt, amivel nehéz sorsú, széthullott családokat támogat. Az extévésztár titokban összegyűjt egymillió dollárt, és elhatározza: mielőtt végez magával, személyesen viszi el a pénzt Martha Tylernek, hogy bocsánatot kérjen tőle.
Los Angelesből New Yorkba utazva olyan emberekkel kerül kapcsolatba, akikkel más körülmények között sosem találkozott volna. Így ismerkedik meg egy fiatal pincérnővel, aki titokban könyvet ír, egy tizenöt éves lánnyal, aki megpróbál felkészülni gyógyíthatatlan betegségben szenvedő barátnője halálára, és egy bűnözővel, aki az orosz maffia szorításában egy újabb, minden eddiginél komolyabb bűncselekményre készül. Útjaik egy ponton keresztezik egymást, és bár csak néhány órát töltenek együtt, hatalmas fordulatot vesz a sorsuk.

A könyv azzal a pillanattal nyit, amikor megtörtént a tragédia. Nem tartott sokáig, ahogyan a valóságban sem kell sok egy balesethez. Elég egy másodperc, hogy megváltozzanak a dolgok, hogy emberek haljanak meg és életek menjenek tönkre.

Ezután tíz évet ugrunk az időben. Tíz éve történt meg ugyanis az a baleset, amelyben életét vesztette három ember, és amely az életben maradt Shawnnak és Marthanak örökre megváltoztatta az életét. A nő elvesztette a férjét és két gyermekét, Shawnt pedig teljesen tönkretette lelkileg. A férfi börtönben is ült ezalatt a tíz év alatt. Már csak az a gondolat tartja életben, hogy személyesen adja oda az évek során összegyűjtött pénzt Marthának, és az általa létrehozott alapítványnak, amelyben olyan családoknak segítenek, ahol valamilyen baleset következtében veszítették el szeretteiket.

Shawn megérkezik a városba és betér az egyik kis kávézóba, ahol megismerkedik pár emberrel. És ez a pár ember adja a történetet magát. Megismerjük a sorsukat. A szereplőkről fokozatosan derülnek ki a dolgok, és bizony nem egyszerű a helyzetük. Nem szeretnék spoilerezni, mert nem akarom elvenni a történet varázsát, de annyit talán elmondhatok, hogy mindegyik karakter kellően kidolgozott volt és életszagú.

Kedvenc szereplőm Lana volt, aki a Welcome Home kávézó pincérnője. Az ő és a Shawn között kialakult kapocs a regény legerősebb része számomra.

A főszereplőt is nagyon megkedveltem és meg is sajnáltam. De természetesen erről sem szeretnék többet leírni, mert ezt a történetet olvasni kell, és fokozatosan kell kiismerni a karaktereket, nem szabad azonnal megbélyegezni őket.

Rengeteg gyönyörű gondolat található meg a könyvben, nekem talán az a kedvencem, amikor a "hídemberekről" van szó.

"- Még sosem hallottam ezt a szót. Kik azok a hídemberek?
- Emberek jönnek és mennek az életünkben. Vannak átutazók, akikkel csak kevés időt töltesz együtt, de talán éppen akkor találkoztok, amikor kell. Segítenek, aztán továbbállnak. Ennyi a dolguk: hogy megmutassák neked az utat, és átvigyenek a hídon, az egyik partról a másikra". 

A történet vége és a lezárása tökéletes. Az író jobban nem is oldhatta volna meg. Nagyon sok múlik azon, hogy az ember kedvencet könyvet avasson, és mondanom sem kell, ebben a lezárásnak van a legnagyobb szerepe. Mert lehet jó egy könyv, ha a vége elront mindent. Itt szerencsére nem ez történt. Bátran kijelenthetem, hogy kedvenc könyveim listája egy újabb drágasággal gyarapodott, és külön öröm számomra, hogy egy magyar író tollából született meg ez a történet. Nem kell mindig külföldi írók könyveit olvasni ahhoz, hogy gyöngyszemeket találjunk.

Ajánlom mindenkinek, mert nagyon elgondolkodtató történet a megbocsátásról, az életről, a reményről. Napokig képtelen voltam kiverni a szereplőket a fejemből.