Alapadatok a könyvről:
Címe: Rettentő gyönyörűség
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó Kft.
Mikor?: 2008
Hány oldal?: 372
Fülszöveg: Gemma Doyle más, mint a többi lány. A lányok, akiknek kifogástalan a modoruk; csak akkor szólalnak meg, ha szólnak hozzájuk; tudják a helyüket; és hanyatt dobják magukat, és Angliára gondolnak, amikor ezt kívánják tőlük.
A tizenhat éves Gemma önálló egyéniség.
A londoni Spence Akadémiára akkor íratják be, amikor Indiában tragédia sújt le a családjára. Gemma magányos, bűntudattal küszködik és hajlamos a jövőt illető látomásokra, amelyek kínos pontossággal valóra is válnak. Az Akadémián hűvös fogadtatásban részesül. Ám nem teljesen magányos: egy rejtélyes fiatalember követi, aki óva inti, nehogy megnyissa a lelkét a látomások előtt.
Gemma képessége ugyanis, amivel magához vonja a természetfelettit, itt, a Spence-ben teljesedik ki. Itt kerül kapcsolatba az iskola legbefolyásosabb leányklikkjével, és itt fedezi fel, hogy az anyja kapcsolatban állt egy Rendnek nevezett titokzatos csoporttal.
És itt vár rá a sorsa… amennyiben hisz benne.
A Rettentő gyönyörűség igazi hátborzongató olvasmány a suhogó szoknyák, táncoló árnyak és az éjszaka rémeinek széles palettájáról. A viktoriánus kor élénk színekkel megfestett világát tárja elénk, ahol a lányokat arra nevelik, hogy gazdag férfiakhoz menjenek feleségül, de ahol van egy lány, aki más utat keres magának.
A Rettentő gyönyörűség – Libba Bray young adultja megkedveltette velem ezt a műfajt, mert rögtön az elején fejest ugrottunk bele. Van valami a világok között. A 19. Században játszódik, szép történelmi korképet is kapunk a könyv olvasása során.
„Senkit sem ismerhetünk meg teljesen. Ezért a legfélelmetesebb elfogadni valakit hittel és bizalommal, és reménykedni, hogy ő is így fogad el minket.“
A történet Indiában kezdődik, anya-lánya vita szemtanúi lehetünk. Miss Gemma Doyle, főhősnőnk angol leánynevelő intézetbe szeretne menni, mert már megunta az indai piacot. Édesapja ópiumfüggő, édesanyját egy tragédia éri és akire ezek után számíthat az a nagymamája és bátyja, Tom. A veszekedés után otthagyja az anyját, de nem számít rá, hogy akkor látja utoljára.
Ezek után el is küldik Gemmát az angol iskolába. Mrs. Lillian Nightwing, a Spence intézet igazgatónője bemutatja az új szobatársait, és megpróbálja bevezetni az ottani világba. Gemma ekkor még nem is sejti milyen „örökség“ van birtokában. Megismerkedik Felicityvel, Ann-el és Pippával akik a legjobb barátnői lesznek. Később rájönnek milyen misztikus és természet feletti dolgokat rejtegetnek az intézet falai.
"- Nagyon boldog lesz itt, Miss Doyle.
Értsd: Ez parancs."
Gemma és barátnői tökéletesen hozzák az 1800-as évek alakjait a fűzőkkel, viselkedéssel, pukedlizéssel, az önálló élet után vágyakoznak és kalandos életet szeretnének, amit aztán meg is kapnak. Lázadoznak, nem hallgatnak senkire.
Kartik, aki már a legelején figyelmezteti őt, hogy tartsa magát távol a természetfeletti dolgoktól, mert csak bajt hoz magára a Renddel. Az egyik kedvenc részem mikor Fee és Pipp megpróbálják beavatni Gemmát a többi lány közé úgy, hogy el kell lopnia a misebort, eközben a két másik lány bezárja őt a kápolnába. Több nézeteltérés után azért megszeretik egymást.
"- Te vagy az új lány, ugye?
Nem tetszik, ahogy mondja. Az új lány. Mintha valami rovar volnék, akit még nem soroltak be. Rémesus corpus, nőnemű. Gemma Doyle."
„– Ha többet óhajtanak a régi legendákról tudni, hölgyeim, van egy hely, ahol segítséget kaphatnak. A neve: könyvtár.“
Az olvasott dolgok filmszalagként pörögtek le előttem. Volt olyan, hogy nem tudtam éjszaka aludni, annyira felzaklattak a dolgok. Nagyon tetszett a történet és a misztikus szál is. Egy lányregény a viktoriánus kor kedvelőinek. A másik két rész hatalmas élmény volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése