Jenny Han - A ​fiúknak, akiket valaha szerettem - Renike kritikája

Sziasztok! Ma egy olyan könyvről lesz szó, ami nagyon kedves a szívemnek. Annyira beszippantott, hogy egy délután alatt kiolvastam még tavaly nyáron. Mielőtt ezt a könyvet olvastam volna Jenny Han-től, már túl voltam a Nyár-trilógiája első részén, és mivel már az is tetszett, tudtam, hogy ez a könyv sem fog csalódást okozni. Nem is okozott, egyik kedvencem lett, nem is értem, miért írnak rosszat róla olyan sokan. Figyelem, sok cukrot fog tartalmazni az értékelés. Én szóltam. :D

Alapadatok a könyvről:

Írta:  Jenny Han
Címe: A ​fiúknak, akiket valaha szerettem
Kiadta:  Könyvmolyképző Kiadó Kft.
Mikor?: 2015
Hány oldal?: 360
Fülszöveg: Írás közben egy csöppet sem fogom vissza magam. Úgy fogalmazok, mintha ő soha nem olvasná el. Merthogy nem is olvassa. Minden egyes titkos gondolatomat, gondos megfigyelésemet, mindent, amit eltettem magamban, belesűrítem egy levélbe. Amikor megírtam, lezárom, megcímezem, majd elteszem a pávakék kalapdobozba.

Ezek nem szerelmes levelek a szó legszorosabb értelmében. Akkor íródnak, amikor már nem akarok többé szerelmes lenni. Búcsúlevelek. Mert miután megírtam őket, nem emészt többé a mindent felemésztő szerelem. Onnantól fogva úgy tudom megenni reggel a gabonapelyhet, hogy közben nem azon jár az eszem, vajon ő is banánnal szereti-e a Cheeriost. Úgy éneklem a szerelmes dalokat, hogy már nem neki éneklem. Ha a szerelem olyan, mint a megszállottság, a leveleim olyanok, mint az ördögűzés. Megszabadítanak. Legalábbis azt kéne tenniük.

Ez a könyvecske tökéletes kikapcsolódás, teljesen magába szippant és olyan aranyos, hogy belesajdul a szívem. Adott egy család: apuka és három lánya. Sajnos az anyuka már évekkel ezelőtt egy szerencsétlen balesetben meghalt. A lányok, név szerint Margot, Lara Jean - aki a főszereplőnk - és Kitty nagyon szeretik az apjukat, de most a családban egy kicsit felborul minden. A legnagyobb lány, Margot tanulmányait Skóciában folytatja tovább, ami ugye elég messze van Amerikától. Margot szakít a barátjával, Josh-sal mert szerinte a távkapcsolat nem jó megoldás.

És melyik volt az a mondat, ami után nem tudtam letenni a könyvet? Hát ebben a jelenetben ott a válasz:

" – Lara Jean… Szerinted te már voltál szerelmes? Igazán
szerelmes?
(...)
A válasz Margot kérdésére: igen, azt hiszem, voltam már
szerelmes. Az igaz, hogy csak egyszer. Joshba. A mi
Joshunkba."

Nekem innentől fogva tudnom kellett, mi lesz Lara Jean és Josh sorsa és olyan meglepetések értek, hogy a végére már rájöttem, itt valami többről van szó. De csak szép lassan.

Szóval Lara Jean szerelmes Josh-ba. Eddigi élete során már több fiúba is volt "szerelmes", és mindig, amikor le akarta zárni magában az érzéseit az adott fiú után, írt neki egy levelet, amit persze soha nem küldött el az illetőknek. Igén ám, csakhogy valami történik, és a levelek eljutnak a címzettekhez.

Megkapja a maga levelét Peter Kavinsky is, aki a suli egyik legmenőbb fiúja. Peter számon is kéri Lara Jean-t, hogy mi ez a levél, de Lara Jean elmondja neki, hogy már régen írta és nem számít már semmit se. Aztán Lara Jean rájön, hogy a Joshnak szánt levele is kikerült, nemcsak az, amit Peternek írt. Megpróbálja kerülni a fiút, de persze nem sikerült, a suli folyosóján találkoznak és Josh megkérdezi, hogy érez-e iránta valamit. Lara Jean megijed és azt hazudja, hogy jár egy pasival, mégpedig Peter Kavinsky-vel, aztán odaszalad az éppen a folyosón sétáló Peterhez és mindenki szeme láttára megcsókolja. Itt kezdődnek a bonyodalmak. Lara Jean el akarja hitetni Joshal, hogy Peterrel jár. Peter nemrég szakított a barátnőjével. Megegyeznek a fiúval, hogy színlelik, hogy járnak. És innentől már minden összegubancolódik. Többet nem szeretnék elárulni róla, mert olyan cuki kis jeleneteket kapunk, amire nem is számítottam. Minden kiderül benne, aminek ki kell derülnie. :D Tetszettek a karakterek, tetszettek az események, minden tetszett. A vége is tetszett és már várom a folytatást is, ami remélhetőleg még ebben az évben érkezik.

Bátran ajánlom mindenkinek, aki egy könnyed történetre vágyik. Nyárra tökéletes olvasmány. Nagyon cuki, és ilyen is kell néha. :)