Tóth-Bertók Eszter - Amolyan ​lépcsőházi, szerelmes - Renike kritikája

Sziasztok molyocskák! Ma újra egy nagyszerű könyvről hozok nektek értékelést, szintén magyar szerző tollából. Köszönöm szépen az írónőnek, hogy volt olyan kedves, és lehetőséget biztosított a könyv elolvasására. Kellett egy kis idő, amíg össze tudtam szedni a gondolataimat, de megszületett a kritika.

Alapadatok a könyvről:

Írta:  Tóth-Bertók Eszter
Címe: Amolyan ​lépcsőházi, szerelmes
Kiadta:   Álomgyár
Mikor?: 2016
Hány oldal?: 256
Fülszöveg: Létezik olyan szerelem, mely örökké tart?
Ami nem múlik el akkor sem, ha már rég véget ért a kapcsolat. Lehet tiszta szívből szeretni valakit, akit évek óta nem láttál? Élhetsz teljes életet úgy, hogy a másik feled nélkül képtelen vagy boldog lenni?
Tóth-Bertók Eszter regénye e kérdésekre keresi a választ, és egy olyan pár életébe enged bepillantást, akik mérhetetlenül, lehetetlen módon szeretik egymást. Így vagy úgy, de örökre.

A könyv első mondata...

Először is, meg kell említenem, hogy imádom a különleges könyvcímeket - hamarosan tervezek is egy külön posztot, amiben összegyűjtöm a kedvenceimet. Annyi biztos, hogy ez a könyv is rajta lesz a listán. Már a címéből tudtam, hogy szeretni fogom. Mondanom sem kell, hogy megint igazam lett. Meg kell még említenem, hogy a borító a lehető legjobban lett eltalálva. A lépcsőház, a színek, a cím betűtípusa, mind tökéletesen passzol a történethez. Úgyhogy a külseje már olvasás előtt levett a lábamról. Hát még a belseje...
Főszereplőnk Gerda, éppen jól megérdemelt szabadságát tölti. Egy hétfői nap kezdünk, amikor is a lány megpillantja az egyik szomszédját a lépcsőházból, Ákost, aki jelenleg a bicikli tárolóban él, mert a szülei kidobták otthonról. Kettejük kapcsolata egy ártatlan kéréssel indul, aztán a történet egy pillanat alatt beindul, és csak úgy pörögnek az események. Ákos drogfüggő, a lépcsőházból többen is figyelmeztetik Gerdát, hogy nem okos dolog kapcsolatba kerülni vele. Ám Gerda ezen a furcsa héten szerelmes lesz a férfiba, de ez a szerelem nem egy szokványos szerelem, ezt már az elején tudtam. Na de ahogy ez le volt írva, hát régen olvastam már ilyet. Csak néztem a lapokat és mosolyogtam, hogy milyen édesek, aztán kitisztulnak a dolgok és bumm, fejbe vág a valóság. Így tudnám jellemezni a könyv első felét.
Gerda nagyon szimpatikus főhősnő, és minden elismerésem az írónőnek, hogy ilyen jól tudta ábrázolni az állapotát, ilyen okosan, hogy először nem is tűnt fel, hogy mi is a szitu vele. Aki nem olvasta a könyvet, annak az előző mondatom csupa értelmetlenség lehet, de aki igen, az tudja, mire célzok.
Nem jutok szavakhoz, mert ez egy tipikusan olyan könyv, amit legszívesebben azonnal a kezébe nyomnék mindenkinek, hogy: "Te ott? Igen? Ne félj tőlem, gyere csak ide! Vedd el! Most azonnal olvasd el ezt a könyvet! Nagyon szívesen, hogy szóltam."

A történet nagy része a lépcsőházban játszódik. Hitelesen volt ábrázolva minden, ezt onnan tudom, hogy én is hasonló helyen élek, mint Gerda. A lakók ismerősek voltak, a minden lében kanál szomszédasszony, akinek a pletyka a legfontosabb, a tökéletes házaspár, akik annyira nem is tökéletesek. Jól eső érzés volt olvasni ezeket a részeket.

A mi lépcsőházunkban készült a fotó :)

"A lépcsőház egy kellemes kis köztes tér, ha úgy tetszik, az átvezető út a magán- és a nyilvános élet közt, ahol az ajtódból kilépve még kapsz egy kevéske plusz időt, hogy felkészülj a külvilágba való megérkezésre, hogy elvégezd az utolsó simításokat azon az emberen, aki az otthonon kívül vagy."

Akárki akármit mond, én megértem Ákos és sajnálom, hogy ilyen kemény élete van. Mindenki elítéli, senki sem próbálja megérteni. Mondhatni ő a lépcsőház fekete báránya. A könyv másik felében pedig még jobban megkedveltem. Ó, a könyv második fele, a szívem belesajdul, ha rágondolok. Mondtam már, hogy ez a könyv fájdalmas, de tökéletes. Fájdalmasan tökéletes. És a vége, azok az utolsó oldalak. Hidegrázás. Nem is tudok nagyon többet mondani, mert nem akarok spoilerezni, ezt a könyvet olvasni kell. 

Aki egy olyan szerelmi történetet szeretne olvasni, amilyet még nem olvasott, bátran ajánlom az Amolyan lépcsőházi, szerelmest. Csak aztán elő a zsebkendővel, mert lehet, hogy kelleni fog.

Köszönöm szépen az írónőnek, hogy elolvashattam ezt a drágaságot. ♥

A könyv megvásárolható: itt, itt és itt.

Az idézetes képeket és a montázst is én készítettem.