Jodi Picoult - Magányos farkas - Edina kritikája

Minden olvasónak van kedvenc írója, akiben megbízik és tudja, hogy egyik könyvében sem fog csalódni. Én is így vagyok Jodi Picoult regényeivel. Alig bírtam kivárni mikor fog megjelenni a Magányos farkas. Szerencsére elég hamar be tudtam szerezni, mikor barátnőmmel a könyvesbolt előtt sétáltunk és megláttam rögtön tudtam, hogy nagy vétek lenne otthagyni ezt a csodát. Egy hét alatt ki is olvastam, bár elég hosszú időnek tűnik számomra, de suli után tudtam csak a könyvhöz jutni. Nem is szaporítom tovább a szót, térjünk a lényegre, hisz ti is azért olvassátok most ezt a bejegyzést.

Alapadatok a könyvről:

Írta:  Jodi Picoult
Címe: Magányos farkas
Kiadta:  Athenaeum
Mikor?: 2017
Hány oldal?: 382
Fülszöveg: 
Az igazi kérdés nem is az, miért vonultam ki a világból. 

Sokkal inkább az, hogy mi vett rá a visszatérésre.

A tizenhét éves Cara és neves farkasszakértő édesapja autóbalesetet szenved. A férfi kómába esik, a család élete örökre megváltozik. A fekete bárányként kezelt Edward is kénytelen hazatérni önkéntes száműzetéséből, hogy egyedüli nagykorú családtagként rendezze apja hátrahagyott ügyeit. A volt feleség időközben új családot alapított, de most neki is szembe kell néznie a múlt elvarratlan szálaival.
Hármuknak kell meghozni a végső döntést, de van-e joguk istent játszani egy olyan időben, amit hosszú évek sérelmei árnyékolnak be? Hűtlenség, hazugságok, magány és kirekesztettség, ezekkel kell szembesülniük Jodi Picoult hőseinek, mielőtt határoznak életről és halálról…

„A Falka ereje a Farkas, és a Farkas ereje a Falka.”

Egy kész családi dráma közepén találjuk magunkat. Luke és lánya Cara nagyon súlyos autóbalesetet szenvednek. Az apa kómába esik, és az élete a széthullott család kezébe kerül. A döntés egy Carától idősebb személy jogában van, de vajon ugyan azt akarják mind a ketten? Sajnos felmerül az eutanázia fogalma, csak nem biztos, hogy mindenki ezt szeretné.
Több szemszögből követhetjük végig a történetet és ez segít megérteni mindenki hozzáállását és véleményét a történtekhez. Luke a múltból jelentkezik, tőle visszaemlékezéseket olvashatunk.

Luke, a bátor és erős apuka. Megpróbál csatlakozni egy kanadai vadon élő farkasfalkához, hogy közelebbről is figyelhesse a mindennapjaikat. Nagyon nagy fájdalmat okozott ezzel családjának, hogy fontosabbak a farkasok, mint a felesége és gyermekei. Később egy lakókocsiban élte az életét, család nélkül. Ezt az elhivatottságot lánya örökölte, kiköltözött hozzá és együtt a farkasokért éltek. Cara meg is próbálkozik egy olyan módszerrel, hogy farkasterápia, elviszi a kórházba imádott farkasait. Az a jelenet, hogy-hogy próbálnak felszökni a kórház folyosóin és a kórterembe nálam mindent vitt.

„A vadonban azonban nincsenek tündérmesék. Hamupipőkéből sosem lesz királykisasszony.“

Picoult rámutat arra is, hogy hiába volt Luke ünnepelt filmsztár és közkedvelt szereplő a természetfilmekben ez nem minden. Sokkal fontosabb a család. Későn vette észre, hogy talán emiatt is hever romokban az élete és távolodik el családjától.

„A farkasok nem gyászolnak. A természetnek megvan a maga hatékony módszere, hogy szembesítsen a realitással.“

Nagyon sokszor gondolkodtam el én is, hogy mi is lenne a legjobb Luke-nak. Valahogy át tudtam érezni a szereplők helyzetét és lelkivilágát. Szerintem nem lehet helyesen dönteni. Megrázó történet, el is bőgtem magam szokásomhoz híven, ha Jodi Picoult könyvet olvasok.
Ajánlom mindenkinek és várom már, hogy olvashassam a legújabb Jodi Picoult könyvet, ami most jelent meg június 22-én, a címe pedig Apró csodák.